Saját megtapasztalás:
Biztos veletek is megtörtént már mikor, jöttek és mentek el emberek az életetekből. Úgy egyik pillanatról másikra hirtelen vagy lassan de évekre eltűntek vagy végleg.
Pár évvel ezelőtt még nagyon átvettem mások érzéseit(mikor mások fájdalmát te magad is érzed) , mára már tudatos vagy erre és figyelek is rá így könnyebben elfogadok mindent. Bárki szenvedett próbáltam távol tartani magamtól és erősnek távolságtartónak hitetni magam, viszont akkor pont én voltam a leggyengébb. Nem bírtam nézni a fájdalmukat, életüket mert tudtam, hogy lehetne jobb is.
Elfogadtam az akkori döntésüket és hagytam had vigye őket az élet. Pár hete jöttem rá mennyire nekem volt dolgom ezzel, hogy megengedésbe legyek azzal, hogy nekik azt kell megélni.
Ahogy ezzel tisztába lettem az életembe több ember is visszajött úgy, hogy csak gondoltam azokra akik az én gyengeségem miatt mentek el mellőlem akikért nem harcoltam magammal. De tudom véletlenek nincsenek és ennek így kellett lennie biztos időre volt szükségem. Most már elfogadom ha valaki a rossz utat választja hiszem, hogy neki az kell megélnie.
Mindenkinek van saját választása. Nincs jó vagy rossz döntés csak döntés van. Ha behatárolod akkor már ítélkezel felette.
Az ő döntése fogadd el.
